Nagykovácsi klímastratégia vélemény és javaslatok

Vélemény és javaslatok – Kósa Emő, képviselő

Nagykovácsi Klímastratégia társadalmasítási dokumentuma jelenleg még igen sok hiányosságot tartalmaz, ezért kiegészítése és javítása szükséges.

Helyzetértékelő munkarész: 

1. Hiányolom a tervezők alaposabb adatgyűjtő munkáját. Láthatóan csak az ingyenesen hozzáférhető adatokat keresték meg, holott a tervezési díj összege biztosítja az ennél szélesebb körű, akár „fizetős” adatokhoz való hozzáférést is. Másrészt problémásnak tartom, hogy a sok esetben nincs megjelölve az adatok forrása. (pl. Nagykovácsi hőség- és forró napok száma, csapadékadatok) A dokumentumból erősen érezhető, hogy a tervezők nemigen ismerik a terepet és a település dokumentumait sem.
2. ÜHG leltár adatai alapvetően becsléseken alapulnak. Nem adnak adatot az elektromos gépjárműállományra vonatkozóan, sem a megújuló energiafelhasználási módokat alkalmazó
   3. épületekről, továbbá a passzív házak arányáról. A becsült kibocsátás értéke adott, de nincs megjelölve milyen időtávra vonatkozik ez az adat. (feltételezem, hogy éves adat)
3. Nem készült területi mérleg: burkolt és nem burkolt felületek területkimutatása, aránya, a jelentős új beruházásokkal való várható változása (új településközpont, bölcsődebővítés, kerékpárút, tervezett új iskola, tervezett amerikai iskolabővítés, épülő benzinkút, kastély bővítési tervek stb.)
4. Nem értékeli részleteiben a települést körülvevő természeti környezet állapotát, azok jövőképéből következő lehetséges állapotváltozásokat – felhagyott gyümölcsösök, szántó és legelőterületek, erdők. Tulajdonviszonyokból eredő sérülékenységek problémáját egyáltalán nem említi.
5. Élővizek állapotleírása nem történt meg megfelelően – Ördögárok forrás, Békás tó, Ördögárok-patak településen belüli szakaszainak és településen kívüli szakaszának állapotfelvétele. Kevés szó esik és helyileg sem azonosítottak az egyéb kisvízfolyások, feltörő vizek és a vízlevezető árkok állapotát, a települési környezetben való szerepüket.
6. A sérülékeny csoportok vizsgálata esetleges és semmitmondó, elavult adatokra alapozott.
7. Kibocsátáscsökkentési fejlesztések listája egészen meglepő elemeket is tartalmaz (nem feltétlenül idevalókat), mindamellett, hogy olyanokat is, melyek még csak tervszinten léteznek, ez viszont nincs jelölve. Ezek esetében adat sincs arra vonatkozóan, hogy milyen energiamegtakarítást és ÜHG kibocsátást fognak elérni, tehát felesleges a szerepeltetésük. Az egész táblázatos összesítésnek akkor lenne értelme, ha az összesítésben szerepelnének olyan adatok, melyeket a korábban bemutatott kibocsátási értékekhez lehetne viszonyítani.  
8. A településen keletkező csapadékvíz elvezetés e kapcsán a dokumentum többször említi a Remeteszurdok II. kerületi részéhez közel eső régi záportározó állapotát, amely veszélyforrás lehet. Ugyan nem ránk, hanem Bp. II. kerületére.  Nem vitatva a probléma súlyosságát szükségesnek találom a kiegészítést a beljebb eső záportározóként működő terület problémájával ezt a kérdést – Amerikai iskolával szemben lévő Ördögárok-patak szakasz, melynek rendezése szükséges.
9. Ivóvízellátásunk jelenlegi állapotának nehézségei nem kerültek be a dokumentumba kellő súllyal, sem a törekvések, melyeket az önkormányzat évek óta ennek érdekében tesz. A helyzet súlyossága miatt (rendszeres és gyakori meghibásodások, hegyvidéki terület ellátatlanságának és néha vízminőségi gondjai, új vezeték terve stb.) ez feltétlenül pótolandó.
10. A levegőszennyezettséggel kapcsolatosan nem szerepelnek a dokumentumban a korábban a Levegő Munkacsoport által mért adatok, melyek legalább tájékoztatásul tudnának szolgálni a valószínűsíthető állapotokról.
11. Nem foglalkozik a dokumentum az allergén növényekkel kapcsolatos szennyezettségi állapottal.
12. 2017-ben készült Nagykovácsi Forgalomtechnikai Tanulmányterve, melyből több forgalomterhelési adat átvehető lett volna, illetve. Ezek bővítése szükséges lenne azért, hogy láthatóvá tegyük a folyamatos forgalomnövekedésből származó kibocsátásnövekedést (ÜHG, zajterhelés, stressz), különös tekintettel az Amerikai Iskola intézményéhez kapcsolódó forgalomnövekedésre, de a belterületi beépülés növekedéséből várható növekedésre is.
13. Összességében hiányolom Nagykovácsi klímaadottságainak és problémáinak elhelyezését a környező településekhez viszonyítottan, illetve megyei és országos viszonylatban is.
14. A Klímaszempontú települési értéklistában néhány szervezet többször szerepel – javítani szükséges. Nem egészen értem az értéklistába sorolt események és értékek klímaszempontú szerepét. Lehet, hogy érdemes lenne ezeket megmagyarázni. 
    16. Ide kapcsolódik az eddigi alkalmazkodási programok felsorolása, amely rendkívül hiányos. Nem szerepelnek meg benne a valóban alkalmazkodást támogató és szemléletformáló események, mint a NATE filmvetítései, előadássorozata  és cikkei a Tájolóban, melyek évek óta tartanak, a települési szintű hulladékszedési programok illetve a NATE 2020 évi komposztláda akciója, a Critical Mass – közösségi kerékpározás népszerűsítő programok, a Közösségi Kert helyi intézményekhez kapcsolódó programjai, az évek óta zajló Legszebb Konyhakert programok, közterületszépítés Szépkovácsi Egyesület, környezettudatos programok az Óvodában és Iskolában a szülők és pedagógusok összefogásával (ruhacsere, kertalakítás), kutyapiszok gyűjtő állomások. 

Jövőkép és célkitűzések 

A Dekarbonizációs célkitűzésnél nincsen bázisadat megjelölve. A végleges dokumentumban ennek alátámasztással és a céladat magyarázatával együtt szerepelnie kell. A specifikus célkitűzések számadatát indokolni kell (5% zöldfelületnövelés – bázisasadat és cél, mivel érjük el).

Intézkedési terv
Javaslom, hogy az intézkedések struktúrája több irányból be legyen mutatva, csoportosítva a különböző sérülékenységek szerint: talaj, víz, levegő, hőmérséklet, növényzet és állatvilág érintettségéhez kapcsolódóan, illetve egy másik táblázatban az önkormányzati és lakossági feladatokra strukturáltan. 
A dokumentum megállapításai azt mutatják, hogy az ÜHG kibocsátásban legintenzívebben a lakosság és az épített környezet szerepe jelentős, ennek értelmében a helyi klímastratégia célközönsége Nagykovácsi lakossága. Ezért szükségesnek találom a klímastratégiából egy olyan dokumentum összeállítását, amely röviden és közérthetően összefoglalja a helyzetértékelést és a feladatokat.

A klímastratégia megvalósíthatósága érdekében javaslom egy olyan fejezettel való kiegészítést, amely a beavatkozásokat feladat- humánerőforrás és pénzügyi erőforrások szerint csoportosítja. Pl. 

Ez a fejezet kiindulópontja lehet a további önkormányzati munkának.

Kiemelt feladatnak tartom a klímareferens kinevezését és a helyi KlímaAlap létrehozását, de szükséges ehhez kapcsolni egy állandó és rendszeres lakossági Klíma Csoportot/Fórumot is. Elgondolkodtató az a javaslat, ami a Konferencián hangzott el, egy bevezetendő lakossági hozzájárulásról, mely a KlímaAlap forrásait bővíthetné.

Szükségesnek tartom az intézkedések kiegészítését, illetve módosítását további olyan pontokkal, melyek a helyzetértékelő munkarész kiegészítéseiből adódnak: utak burkolata, forgalomcsillapítás kérdései, csapadékvíz visszatartás eszközei, kutyatartáshoz kapcsolódó intézkedések, extrém időjárási helyzetek hatásának enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések, vízbázis problémái, allergén növények csökkentése, felhagyott gyümölcsösök ügye, stb.)

Célkitűzések monitoringja
Javaslom, hogy a leíró munkarész helyett készüljön egy valós monitoringozásra alkalmas táblázat, mely megállapítja a főbb vizsgálandó adatokat – bázisadatokkal. Ez megfelelő szakmai alapot biztosít a későbbi folyamatok követésére és az eredmények rögzítésére.

Végezetül a dokumentum elfogadásával kapcsolatosan néhány további szempontra szeretném felhívni a figyelmet:
A klímastratégia készítésére elnyert pályázati összeg egy része megtartásra került megvalósítási célokra. Tekintettel a pandémiás helyzetre át kell gondolnunk ennek felhasználását. A klímaváltozás nem késlekedik, nincs tekintettel a pandémiás helyzetből kialakult meglehetős bénultságra, szociális és közösségi kapcsolattartás hiányára. Ezért meg kell találnunk azokat a kommunikációs megoldásokat, amelyekkel ebben a hosszan elhúzódó helyzetben is hatékonyan eljuttatjuk a lakossághoz a klímastratégia javaslatait és elkezdjük a lakosság aktivizálását. Szükséges tehát kialakítani ennek tervezetét mihamarabb. Másrészt azonnal meg kell kezdeni a szükséges adatgyűjtéseket és méréseket a bázisadatok létrehozásához. Javaslom, hogy költségvetésünkben vizsgáljuk meg, hogyan tudunk elkülöníteni a KlímaAlap létrehozására egy megfelelő összeget, továbbá kezdjük el kidolgozni a KlímaAlap működési mechanizmusát. Ki kell dolgozni a klímareferens feladat strukturáját és mielőbb meg kell találni erre a megfelelő embert. Mindezen előkészítő feladatokat mielőbb el kell kezdeni, célszerű lenne a klímastratégia elfogadásával egyidőben dönteni ezekről az alapkérdésekről is.

Nagykovácsi 2021. március 5.

Kósa Emő, képviselő