Pilisi Len Látogatóközpont Pilisszentiván
“A látogatóközpontban interaktív természetvédelmi kiállítás mutatja be a Szénások Európa Diplomás Terület élővilágát” - olvasható a bemutatkozásban, de ennél lényegesen többről van szó. A kiállítást rendkívül kreatívan valósították meg, így elmondhatjuk, hogy a természetszerető kisiskolásoktól kezdve a nyugdíjas korosztályig mindenki érdeklődését felkeltő és figyelmét lekötő élményközpontot hoztak létre. Például nagyon ötletes a kis sötét szoba, ahol az éjszakai állatokat nézhetjük meg és hallgathatjuk a hangjukat, de kézzel foghatóan ismerkedhetünk meg az erdei állatok lábnyomával és szőrzetével egy külön asztalnál, és izgalmas módon kereshetünk növényi és állati élőhelyeket egy hatalmas faliképes puzzlen. Mindemellett fontos ismereteket szerezhetünk például arról, hogy miért vágják ki a fenyveseket a környékbeli erdőkben és telepítenek helyette lombhullató fákat.
Látogatásunk során néhány olyan kérdést is feltettünk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak, amelyek már régóta érdekeltek minket:
Megtudtuk, hogy a Nagy-Szénás hegy csúcsára a közelmúltban felkerült fakereszt kihelyezőjével nincs kapcsolatuk. A Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Terület és egyúttal a fokozottan védett Budai Tájvédelmi Körzet fenntartásáért felelős szervek a mai napig nem tudták kideríteni az illegális elhelyezők kilétét, így nem történhetett meg annak engedélyezése és a védett természetvédelmi környezetnek megfelelő telepítése sem, így bármi történik az objektummal vagy vele kapcsolatban az ott kirándulókkal annak egyelőre felelőse sem lesz található.
Az Európa diplomás terület címet az Európa Tanács adja azon természetvédelem alatt álló területeknek, ahol kiemelkedő természeti értékek találhatók és a terület természetvédelmi kezelése is példamutató. Három ilyen terület van Magyarországon: egyik Ipolytarnócon, a másik a Tihanyi- félszigeten, a harmadik pedig itt, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Piliscsaba és Solymár települések között. Reméljük, sikerül megtartani ezt a címet! A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egymagában biztosan nem fogja tudni megvédeni a természetet a mi környezetünkben, ezért tehát mindannyiunknak tenni kell érte.
Jó hír, hogy 2022-ben megújításra kerül a Nagy-Szénás tanösvény és várhatóan 2023-ra elkészül hozzá az új kísérőfüzet is.
Másik kedvenc kiránduló helyünk a Kutya-hegy és nyugat felé hosszan elnyúló fennsíkja, melyen van egy szabályos halmokból és mélyedésekből álló területrész (lásd légi- fotó). Erre a kérdésre is választ kaptunk: feltehetőleg az 1930-as vagy talán inkább később, az 1950-60-70-es évek fenyő telepítési hulláma során készültek ezek a szabályos rendben sorakozó gödrök és barázdák az ültetések előkészítéseként, de maga a feketefenyő-telepítés végül ezen a helyszínen szerencsére nem történt meg.
Ugyanezen a területen láthatunk egy elkerített, kb. 10x10-es területet, mely a vadkizárásos kutatás egyik helyszíne. Ilyen kutatási helyszín van még máshol is, nem csak gyepes, hanem erdős területen is. Mindegyik mellett van egy-egy kijelölt, kevésbé látványos kontrollterület is, amely az összehasonlításra szolgál. A kutatás célja, hogy megnézzék, hogyan változik egy terület növényvilága, ha kizárják onnan a vadakat. A gyepterület esetében érzékelhetően nincs je- lentős különbség, ezzel szemben a vadak elől elzárt erdős helyszínek és kontrollterületeik között már tapasztalható. Erdőszegély területeken cserjésesedés jelentősebb azokon a mintaterületeken, ahol a vadak ki vannak zárva, illetve ezért a fásszárú fajok előtérbe kerülnek, és a lágyszárú fajok visszaszorulása jellemző. Az erdős területeken pedig a cserjék visszaszorulása tapasztalható a fafajok előnyére.
Fontos információ még, hogy a Szénás-hegycsoport területe fokozottan védett, ezért a turistajelzéssel nem ellátott útvonalak szabadon nem látogathatók, csak szakvezetővel.
Ilyen például az Ördög-torony és a Borbás-gerinc, az Iványi -hegy egy kinyúló gerince, melyet Borbás Vincéről, a pilisi lent felfedező botanikusról neveztek el.
