Kastélypark Komplexum Nagykovácsinak „szeretettel”

Ezért meglepő módon kaptak még néhány száz millió forintot, hogy tervezzék meg (most aztán tényleg), hogy jól is sikerüljön és fenntartható legyen.  
Én részt vettem a közösségi tervezésben, ott elhangzottak jó dolgok és valahogy racionálisnak tűnt az egész. Erre a környezetvédelmi hatósági eljárást nézve kikerekedett a szemem... hogy lényegében mindent szeretnénk és mindent is.

Vegyük az első tételt: meglévő torony átalakítása többszintes szálláshellyé. Egy kb. 3 x 3 méter alapterületű, felfelé szűkülő víztorony ugyebár. Teljesen racionális, hogy létrehozzunk benne kb. 8 férőhelyet. Nem is fog sokba kerülni, biztos visszahozza az árát, a több tíz vagy több százmilliós beruházást. Még jó, hogy a közösségi tervezésen jelen voltak a szomszédok, és mikor felmerült a kilátó gondolata, akkor hevesen cáfolták, hogy: „jaj, hát kilátó biztosan nem lesz belőle!”. Végül is, ez tényleg nem az... 

Második pont. Szálloda. Azaz hotel. Erről sem volt szó. Panzióról volt szó, szálláshelyről, ha jól emlékszem, de gyanús, hogy jól emlékszem, mert ilyen szavakra, mint hotel vagy szálloda elég érzékeny a fülem. És igen, nem mindegy, hogy panzió, vagy hotel. De ezen ne is akadjunk fenn. Hol van a gazdasági hatástanulmány? Ki lesz a hotel várható vendégköre? Az esküvői vendégek? Az esküvők idényszerűek és hétvégére korlátozódnak. A konferencia turisták? Hát elég magabiztosnak kell lenni, hogy ezen a téren felvegyük a versenyt Budapesttel. Az aktív turisták? Vannak a magyarországi aktív turizmusnak vonzáskörzetei. A Budai-hegység a budapestieknek, az egynapos turistáknak vonzó, de nem a vidékieknek, akik helyben meg is szállnának. De nézzük meg az erre készült üzleti tervet. Lehet ez az évszázad üzlete, csak eddig senkinek nem jutott eszébe. Üzleti alapon, mert az életben biztosan nem térülne meg a beruházás. 

Outdoor és hitéleti központi épület. Én valami ilyesmit annak idején javasoltam. Aztán most megláttam a terveket. A mérete elborzasztott. Én kb. akkora pavilonra gondoltam, ami színpadként szolgálhat egy vonósnégyesnek vagy az Alma együttesnek.

De a kérdés az, hogyha minden megvalósul, akkor ezáltal fenntartható lesz? Mármint nem kell az államnak a zsebünkbe nyúlni, hogy áttegye a cserkészek zsebébe, akik fenntartják az egészet? Mert azt lássuk be, hogy erre egyszer már kaptak egy zsák pénzt. Vagy akkor nem volt kritérium a fenntarthatóság? Mert én ebben sem látom a fenntarthatóság zálogát. A szállodában simán benne van a bukta lehetősége és az az egyedüli, ami pénzt termelhet a rendezvényszervezés mellett, ami lássuk be, hogy jelenleg halott és ki tudja mikor épül fel ismét, ha felépül egyáltalán. Mert gyanús, hogy a cserkész táboroztatásból és a hitéleti tevékenységből nem lesz tele a kassza, és a kalandpark is inkább nullszalldós vállalkozás lehet, mint nyereséges. De tegyük fel oké. Ezt nagyon jól kitalálták, meg is kapják rá (ismét) a néhány milliárdot, amibe ez kerül. Attól, hogy az itt lakók ezt nem szeretnék, nem látják értelmét...  sok beleszólásuk sajnos nincs.  

De a legnagyobb kérdés, hogy ez miért jó a falunak? A nagykovácsiaknak? Hogy átmehetnek reggeltől estig kerékpárral a területen - mert a kerékpárút átmegy a kastélyparkon (azért az is kaphatna egy kitüntetést, aki ezt kitalálta), illetve állítólag az önkormányzat használhat majd 4 szolgálati lakást. Erről nem láttunk semmilyen dokumentumot, mert vagy nem létezik, vagy az önkormányzat hét pecsét alatt őrzi. (Hajrá transzparencia!).

Szóval 4 esetleges szolgálati lakásért (ki tudja mennyi időre) menjen a kastélyban történő építkezésre meghatározatlan mennyiségű adóforint és ha elkészül vagy hoz pénzt, vagy nem. De kinek hozza a pénzt? A cserkészeknek. Amiből talán kapunk iparűzési adót, talán idegenforgalmi adót is valamicskét - ha szerencsénk van - de valószínű nem az innen befolyt százmilliókból fogjuk gatyába rázni az úthálózatot és járdákat építeni. A négy szolgálati lakásért és a nem túl vastag adóbevételért 
cserébe el kell viselni az építkezés minden kellemetlenségét, és hosszú távon szembe kell nézni a létesítmények maradványaival. Mert az rendben van, hogy a cserkészekhez számolatlanul érkezik az állami adóforint. Kitalálhatják (megint), hogy mit szeretnének csinálni, szerintük mi a business. De ez vagy bejön, vagy nem. Ha bejön, hurrá, a cserkészek majd „élnek mint Marci hevesen”, de pl. a falu népe ebből nem profitál, csak viseli következményeit (nagyobb forgalom, több ember, nagyobb közmű terhelés, nagyobb zaj stb.) De mi lesz mondjuk 10- 20- 50 év múlva? Tehát tegyük fel, hogy ez a beruházás megvalósul és önfenntartó lesz. Szerintem ez eléggé kétséges, és ha még önfenntartó is lesz, a beruházás soha az életben gazdaságilag nem térül meg. De vegyünk egy másik opciót, hogy ezzel is bakot lőnek, nem lesz fenntartható és egyszer elapadnak az állami milliárdok, akkor mi lesz?
Sokan emlékszünk rá, mikor még intézet, majd gazdasszonyképző volt a kastély. Ugye az üvegház olyan, mint valami elképesztő ósdi rom. Tudomásom szerint a kilencvenes években építették. Irreális ugye? És "alig" 10 éve pusztul. Finoman szólva sem szolgálta ki sem az idejét, sem a bekerülési költségét. Annyi történt, hogy a gazdasszonyképző levonult, ingatlanhasznosító nem volt és pár év után menthetetlen lett. Én a tervben és a cserkészek eddigi teljesítményéből a következtetést levonva reális veszélynek látom, hogy ez az egész befuccsol. Mi lesz a sorsa a felhúzott épületeknek, mikor a cserkészek már nem lesznek csókosak és nem lesznek megtolva pénzzel? Simán levonulnak majd, mint anno a Földművelési Minisztérium? És ahogy a cserkészek ingyen megkapták, majd megkapja valaki más? Vagy tényleg bárki is úgy gondolja, hogy ez az ügymenet mehet tovább, mint világ a világ? Hogy kedvenc szervezeteknek adunk puszira elképesztő ingatlanokat, azokat egy rakás pénzből felújítunk, aztán ráköltünk még pénzt, meg még. Mert hátha egyszer megéri? Aztán ha nem, jön a következő és kezdődik előlről? 
Szóval lehet szépeket álmodni, lehet milliárd számra az adóforintot elkölteni. De jó lenne ténylegesen egy gazdaságilag megalapozott tervet látni, hogy igen, ez az ingatlan átalakítás jó lesz, ez így szükséges és legalább 20-30 évig szuperül fogja szolgálni a magyar cserkészeket, a milliomos házasulandókat és a hitéleti turistákat és dől a bevétel a falunak. 

Én ezt a beruházást ebben a formájában teljes mértékben ellenzem. De nézzünk még egy szempontot. A lokalitást. Ez a kastély nem valahol két falu között a semmiben lebeg. Ez a falu szerves része, az egyedüli "közparkja" Nagykovácsinak. Mi lenne, hogyha kicsit kisebbet álmodnánk, és azt mondanánk és mondaná a lakosság nevében az önkormányzat, hogy: Kedves Cserkészek! Számukra ez a hányattatott sorsú hely fontos. Szeretnénk, hogyha itt olyan dolgok létesülnének, ami az itt élő 8000-10000 ember kikapcsolódását, tanulását, hitéletét, sportolását stb. is szolgálná. Ezért hajlandóak lennénk beszállni a fenntartási költségekbe, mert tudjuk fenntartási költségek vannak és azok magasak. Ez a kastély a parkkal együtt itt van a mi falunkban, és igaz nem a mi tulajdonunk, de mi a miénknek érezzük. Szóval nem szeretnénk hotelt, nem szeretnénk buszparkolót, nem szeretnénk épületeket. Viszont szeretnénk kedves kis padokat, kis futókört, erdei tornapályát, de ne is álmodjunk nagyot. Néhány pad, egy wc és egy „bagaméri, ki a fagylaltját maga méri” tök jó lenne és mellesleg elég is. Ja és ne feledkezzünk meg a hitéletről sem, arra pont ott van a kápolna. Tudjátok, az a kicsi, amit a falu lakossága rendbehozatott. És ez a szemlélet a cserkész személlettel is összeegyeztethető. A sátorozó, tábortüzet gyújtó, gitározó cserkészeket mi is nagyon szeretjük és szívesen látjuk őket.  

Nagykovácsi, 2021 április 8.
- Bakó Judit írása