Kastélypark fejlesztés - Lakossági Fórum - 2021.12.09.
Nagykovácsiban jártam, ahol a Teleki–Tisza-kastély fejlesztési terveiről tartott fórumot a cserkészingatlanokat fejlesztő Lechner Projekt munkatársa. Én úgy mentem oda, azt hittem és reméltem (úgy gondolom sok helyi lakossal együtt), hogy három civil kerekasztal-beszélgetés és egy Kastélypark-konzultáció egyértelmű visszajelzései után újat hallunk, vagy legalább jelentős nyitottságot tapasztalunk a változtatásra - ez nem így történt.
Ismét megtudhattuk, amit már fél éve is tudtunk: a tervek szerint 10 hektáron, 1,8 milliárból fejlesztett kastélypark, melyre két épületből álló, négyszintes szállodakomplexum épül 51 szobával, hozzá utak, parkolók, 15 szolgálati lakás, raktárépület - 270 fát pedig kivágnak. Kettőszázhetven fát. Fontos: a fórumon ismét az derült ki, hogy ez a terv ebben a formában biztosan nincs összhangban a helyben élők szempontjaival és egészen megrázó történeteket hallottunk arról, hogy már a mostani működés is hogy forgatta fel családok életét.
Azt nem tudtam hova tenni, hogy ez nem egy profitorientált beruházás lenne, hanem a kastélypark fenntartása miatt van rá szükség. Azt pedig végképp nem tudtam értelmezni, hogy amikor többen kérdezték, kérdeztük, hogy az eddigi kerekasztalok eredményét hová sikerült beépíteni, az volt a válasz, hogy azok párhuzamos folyamatok voltak a mostanival, mert akkor a civilekkel egyeztettek, most pedig a lakossággal.
Szót kértem, és felhívtam a figyelmet arra, hogy a helyi civilek sem az űrből jöttek, hanem bizony nagykovácsi lakosok, sőt, ők voltak itt előbb, és csak olyan változtatást lehet végezni a kastélyparkon, amit ők, a falu lakói elfogadnak. És hogy Nagykovácsiban szerintem alapvetően arra vágynak az emberek, hogy a lehető legnagyobb nyugalom legyen. Elmondtam azt is teljesen nyíltan, mennyire veszélyesnek tartok minden „nemzetgazdaságilag kiemelt”, gyorsított eljárásban áterőltetett beruházást, amit rendszerint arra használnak, hogy átlépjenek vele a helyi érdekeken, és hogy az országos politikában mindent el fogok követni annak érdekében, hogy ez a gyakorlat a jövőben megszűnjön.
Beszéltem az általam már sokat és joggal kritizált Pest megyei kormányhivatal cinkosságáról, akik írásba adták: egy 270 fa kivágásával járó projekthez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra. Ez hogy lehet?
Végül kerek-perec rákérdeztem, hogy hajlandó-e a beruházó letenni erről a fentről erőltetett, helyben jól érzékelhetően nem támogatott, megalomán tervről, és diktátumok nélkül végigvinni a helyiekkel egy korrekt részvételi folyamatot. Elmondtam azt is, hogy a veszélyhelyzet alatt a kormány nem hagy helyi népszavazásokat tartani, ami megint nem korrekt a helyben élőkkel szemben és minden illetékest arra kértem, legalább ők hallják meg a lakosság szavát, ha már a kormány nem akarja.
Nagyon fontos volt, hogy megtudtuk, jelenleg korlátozott lehetőség van bármifajta újratervezésre, kicsit nehéz volt értelmezni, de végül az derült ki, hogy ami támogatást kaptak a tervezésre, abból ez jött ki, és nincs pénzük újat terveztetni. De akkor miről egyeztetünk, hangzott a jogos kérdés...
Ismernek, tudják, az én politikámban a helyi érdek alap, a “semmit rólunk nélkülünk” a vezérelv és innentől kezdve nagyon komoly gondjaim vannak azzal (és akkor most nagyon szépen fogalmaztam), ami itt a térségben több helyen és egyébként országszerte gyakorlatilag szakmányban folyik: helyiek semmibe vétele, nagyléptékű beruházások erőltetése és hozzá környezetrombolás szinte kötelező jelleggel. Nincs hová hátrálnunk, véget kell vetnünk ennek, ha szabadon akarunk lélegezni Magyarországon.
Számíthatnak rám.
#vanmiértküzdeni
#szelbernadett
